Európán belül továbbra is sokkal olcsóbb repülni, mint vonattal utazni

A Greenpeace friss jelentése alapján a legtöbb nemzetközi útvonalon jóval kevesebbe kerülnek a piacot domináló fapados légijáratok, míg a vasút sokkal drágább. Az árak terén jelentkező jelentős különbség akadályozza az európai klímacélok teljesítését.

A 2025-ös tanulmány 31 európai ország 142 útvonalát elemezte, melyek közül 109 köt össze különböző országokat, 33 pedig országon belüli. Útvonalak szempontjából csak az 1500 kilométer alattiakat vették figyelembe, mivel csak ezeket lehet vonattal és repülővel is ésszerűen megtenni.

Minden útvonal esetében kilenc különböző dátumnál hasonlították össze a viteldíjakat, a foglalási időszakok rövid-, közép- és hosszútávra oszlanak el. A nemzetközi útvonalak 54 százalékában a repülőjegyek a vizsgált kilenc utazási napból legalább hatban olcsóbbak voltak a vonatjegyeknél. Ezzel szemben a vonatok a határokon átlépő útvonalaknak csak 39 százalékánál nyújtottak kedvezőbb árakat, főleg Közép- és Kelet-Európában, különösen a balti országokban és Lengyelországban.

Ahogy a két évvel ezelőtti jelentés, az idei is az Európán belüli légi- és a vasúti közlekedés közötti egyensúlyhiányt tükrözi. A két közlekedési mód közötti legnagyobb árkülönbséget a Barcelona–London útvonalon jegyezték fel: a repülőút mindössze 14 euróba és 99 centbe (jelenlegi árfolyam alapján cirka 5900 forintba) került, míg vonattal ennél sokkal többért, 389 euróért (bő 150 ezer forintért) lehetett megtenni az utat – ez óriási, huszonhatszoros különbség! Az Egyesült Királyságban, Franciaországban és Spanyolországban a nemzetközi útvonalak 95 százalékában drágább a vonat a repüléssel szemben.

Herwig Schuster, a Greenpeace közép- és kelet-európai közlekedési aktivistája elmondta, annak ellenére, hogy a klímaváltság egyre súlyosbodik, az európai adórendszer továbbra is a legszennyezőbb közlekedési módok egyikét favorizálja. Úgy véli, abszurd, hogy mindössze tizenöt euróért el lehet repülni Barcelonából Londonba, míg vonattal huszonhatszor annyiba kerül az utazás. A légiközlekedés igazságtalan előnyöket élvez, amit a vonattal közlekedőknek kell megfizetniük. Ezek az árak nem egy működő piacot tükröznek, hanem egy manipulált rendszert.

A Greenpeace szerint az árkülönbség nem a hatékonyságot célozza, hanem a politikai döntések eredménye. Például a kerozin továbbra is adómentes az EU-ban, a nemzetközi repülőjegyek pedig mentesek az áfa alól. A légitársaságok ezért olcsóbban kínálhatják a jegyeket, mint a repülőtéri és jegyértékesítési díjak. Ezzel szemben a vasúttársaságok teljes áfát és magas pályahasználati díjakat fizetnek, továbbá az energiahasználatot tekintve is egyre magasabb a kiadásuk. Ezen eltérések jelentős hátrányba helyezik a vasutat, annak ellenére, hogy sokkal kevesebb a karbonkibocsátása. A repülés negatív hatása ezen a téren a legnagyobb: utaskilométerre vetítve átlagosan ötször annyi szén-dioxidot termel, mint a vonatok, sőt, a teljes egészében megújuló energiaforrásokat használó vasúthálózatokhoz képest több mint nyolcvanszor nagyobb is lehet az emissziója. Ennek ellenére a mesterségesen alacsonyan tartott repülőjegyárak miatt továbbra is inkább a légijáratokat választják az utazók, hozzájárulva az ágazat növekvő kibocsátásához.

A mostani a Greenpeace második nagyjelentése a repülő- és vonatjegyek árairól. Az előző, 2023-ashoz képest csak kis mértékben javult a helyzet: tizennégy százalékponttal nőtt azoknak az útvonalaknak az aránya, ahol a vonatok számítanak olcsóbbnak. A meghatározó tényezők közé tartozik az erősebb vasúti összeköttetések fejlesztése, valamint a fontos légi csomópontokat – például Londont vagy Dublint – érintő, ultraalacsony költségű légijáratok számának csökkenése. Egyre nagyobb teret nyernek az éjszakai vonatok is, melyek gyakran olcsóbb és klímabarát alternatívát nyújtanak, viszont továbbra is csak nehezen tudják tartani a versenyt a politikai előnyben részesített repüléssel szemben.

A Greenpeace az Európai Uniót és a nemzeti kormányokat olyan reformokra ösztönzi, melyek megfizethetőbbé és versenyképesebbé tennék a vasúti közlekedést. Ilyenek többek között:

• a légiközlekedés támogatásainak és adókedvezményeinek megszüntetése;
• a széttagolt európai vasúti jegyértékesítési rendszer egyszerűsítése;
• a vasúti infrastruktúrába történő beruházások számának növelése;
• megfizethető „klímajegyek”, vagyis átalánydíjas bérletek bevezetése, melyek a nemzeti és nemzetközi tömegközlekedési hálózatokon is érvényesek.

Schuster szerint minden olyan útvonal politikai kudarc, ahol a repülő olcsóbb, mint a vonat, mivel nem részesíthetik előnyben a legszennyezőbb közlekedési módot. Európának a legolcsóbb és legkönnyebb választássá kell tennie a vasutat, nem pedig a végső megoldásként fenntartani.

Miközben Európa évről évre rekordméretű erdőtüzekkel, aszállyal és hőhullámokkal küzd, a Greenpeace kihangsúlyozza: a közlekedési árképzés klímacélokkal való összehangolása elengedhetetlen. Reformok nélkül az utazók továbbra is a legolcsóbb opciót, vagyis a repülést fogják választani, méghozzá a környezet rovására – számol be a Railway Pro.

(Nyitóképünk illusztráció)