Jelentős vasúti és közúti beruházásokat függesztett fel a kormány

Egyelőre nem újul tovább a 80-as és a 100-as vonal, nem épül meg a ferencvárosi átemelés, de a kelenföldi indóház sem alakul át. Az úthálózat fejlődése is belassul.

Vitézy Dávid a Facebookon számolt be arról, miszerint a közlekedési tárca közzétette a kormány által felfüggesztett beruházások frissített listáját, mely 270 projektet foglal magába, köztük több vasútit is. A lista első verzióját még tavaly szeptemberben publikálta az Építési és Beruházási Minisztérium (ÉBM), akkor még 284 beruházást írtak össze 2100 milliárd forint értékben.

Az új listán 27-es számmal szerepel a kívül-belül lepusztult állapotú kelenföldi indóház, melyet a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum egyik vasúttörténeti kiállítóhelyévé építenék át. A műemléki védettséget élvező épületre Budapest Fővárosi Kormányhivatala 2021 júliusában adta meg az építési engedélyt, a felújítás közbeszerzését 2021 őszén írták ki. Most viszont úgy tűnik, a restauráció egy ideig még nem fog megvalósulni.

Felfüggesztik továbbá:

• a Déli Körvasút harmadik ütemében szereplő, különszintű ferencvárosi átemelést, mely a vasút kapacitásnövelését szolgálná (255-ös pont);
• a ferencvárosi pályaudvar közelébe, az Üllői úthoz tervezett Népliget megállóhely kialakítását (255), mely az M3-as metró és a vasút között teremtene kapcsolatot;
• a Gubacsi vasúti híd és kapcsolódó létesítményeinek kivitelezését (256);
• a 80-as vasútvonal Hatvan (bez.) és Füzesabony (bez.) közötti szakaszát érintő felújításának tervezési és kivitelezési munkáit (258);
• valamint a 100-as vasútvonal Debrecen–Nyíregyháza részének felújításához kapcsolódó tervezési és kivitelezési munkákat (260).

A szakember arról ír, hogy a KSH a tavalyi népszámlálással kapcsolatosan kiadott egy térképet, melyen a települések lakosságszámának elmúlt tíz évben történt változása látható, amiből jól látható: a budapesti agglomeráció növekedése megállíthatatlannak tűnik. Vitézy kihangsúlyozza: „A KSH adatai világosan mutatják: az agglomeráció egyre jobban szétterül, s mivel az elmúlt évtizedekben ezt a lakosságáramlást nem követte kellő léptékben a vasút és a hévek fejlesztése, egyre többen élnek autós életmódot. Ez nem csak rontja minden budapesti és agglomerációs lakos (ami most már több, mint a magyar lakosság egyharmada!) életminőségét, de az autózásra épülő kertvárosok terebélyesedésével kialakuló dugók évente kb. 600 milliárd forintos nemzetgazdasági kárt okoznak az elvesztegetett idő miatt és a légszennyezés miatti egészségügyi költségek, rövidülő életek miatt az országnak. És akkor a klímaváltozásról még nem is beszéltünk. A Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia pontosan bemutatta és kiszámolta ezeket - akármennyire is nehéz a helyzet az uniós pénzek felfüggesztése vagy a fától az erdőt nem látó vasútellenes szervezkedések miatt, nem szabad feladni a központi régió 100 éves, mára végletesen elavult struktúrájú vasúti és hév-rendszerének fejlesztését. Mert az egyetlen alternatíva, hogy belefulladunk.”

A főváros vasúti áteresztőképességének jelentős növelését célzó Déli Körvasút projekt május elején ismét elakadt, mivel a Fővárosi Törvényszék újból megsemmisítette a beruházás környezetvédelmi engedélyét. A projekt lényege, hogy Kelenföld és Ferencváros állomások között – a már megújult és háromvágányosra átépült Déli összekötő vasúti hídhoz mindkét irányból kapcsolódva – részben három-, részben négyvágányosra bővülne a vasúti pálya, továbbá két, illetve egy külön projektben plusz egy új megállóhely is létesülne.

A kormány januárban a Nyugati pályaudvar fejlesztését is lefújta, melynek tervezésére már hozzájutottak 1,1 milliárd forint uniós támogatást az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből (CEF). Az összeget így vissza kell adni az EU-nak.

A leállított beruházások között számos közúti projekt is megtalálható, többek között:

• az M44-es gyorsforgalmi út Békéscsaba és a magyar–román országhatár közötti szakaszának előkészítése;
• a békéscsabai déli elkerülőút előkészítése;
• a 47-es főút Mezőberényt és Székkutast elkerülő szakaszainak előkészítése;
• az M7-es autópálya Székesfehérvár-nyugat csomópontjának fejlesztése;
• az M34-es gyorsforgalmi út Vásárosnamény–Záhony részének kivitelezése;
• az M86-os gyorsforgalmi út Szombathely-Zanat és Körmend közötti szakaszának előkészítése;
• a mohácsi Duna-híd előkészítése;
• az M4-es gyorsforgalmi út Törökszentmiklós-nyugat és Berettyóújfalu közötti részének előkészítése;
• az M1-es autópálya Budapest–Győr szakaszának kétszer három sávosra bővítésének előkészítése;
• továbbá az M0-ás körgyűrű balesetveszélyes csomópontjainak fejlesztését.

(Nyitóképünkön a korszerű hajdúszoboszlói állomás a 100-as vonal már megújult szakaszán. Debrecentől tovább viszont egyelőre nem halad tovább a pályafelújítás... Kép forrása: NIF Zrt.)