Repülés

Az új zárlatok elbizonytalanítják az utazóközönséget. Ami erősödés létezik, az főképp az USA és Kína belső forgalmának köszönhető. Alacsony töltöttség, növekvő költségek.

Az új kéthajtóműves esélyei járvány, kereskedelmi háború és az általános pesszimizmus közepette. A Boeing most amúgy is a MAX-ok felélesztésére kell, hogy koncentráljon.

Miért ragaszkodnak a hajtóműgyártók a 747-es repülő laboratóriumokhoz? Az ausztrál példány több okból különösen alkalmas a szerepre.

Földön, vízen, levegőben: összefoglaló július 20-ától július 26-áig.

Az elsődleges ok a betonon maradt alkatrész, de mi minden járulhatott még hozzá a párizsi balesethez?

Inkább a nagyobb lobbierővel rendelkező piaci szereplőket, a légitársaságokat kívánják megmenteni Brüsszelben, nem a légi közlekedési infrastruktúra működőképességét.

A légiközlekedés kényszerítené a kormányokat arra, hogy egységes tesztelést és védekezési programot alakítsanak ki, a tét az észak-atlanti forgalom beindítása.

Végre: az első hosszú távú menetrend szerinti járat Ferihegyről a Covid-leállás óta. Éledő LOT-bázis, repülnek a gépek Dubrovnikba is.

A 767-es másodpilótája véletlenül nyomta meg az átstartolás gombot, majd azt hitte, átesik a gép. Eltitkolt vizsgaeredmények, hiányzó FAA-adatbázis.

Földön, vízen, levegőben: összefoglaló július 13-ától július 19-éig.

Magángyűjtőtől az Aeroparkhoz került az Ikarus csuklós reptéri PALT-busza. Izgalmas koncepció, a kudarc történelmi tanulságaival.

Dubajból Londonba, Párizsba, Amszterdamba. A Qantas viszont földön tartja a kétszinteseket. British búcsú a 747-esektől. Már csak harminc utasszállító Jumbo repül.

Külön prémium és diszkont társaság, plusz a belföldi forgalmat öröklő légicég. Az Aeroflot nyugati típusoknál marad, de MC-21-eseket is használ majd, „ha sikeresek”.

A különleges billenőrotoros nagyon sokat tud, egyszerre helikopter és szállítógép, de épp ezért elég drága: a szigetország egyelőre az egyetlen külföldi vevő.