Normál nyomtávú vasúthálózatot akar minden tagállamába az EU

iho/vasút   ·   2022.08.01. 12:00
esztorszag_paaskula

Az Ukrajnában dúló háború arra ébresztette rá az Európai Bizottságot, hogy a különböző nyomtávok számos ponton korlátozzák a fuvarozási ágazat működését. Az érintett országok Finnország, Észtország, Írország, Lettország, Litvánia, Portugália és Spanyolország.

Módosítani akarja a transzeurópai közlekedési hálózatról (TEN-T) tavaly decemberben hozott szabályozási javaslatát az Európai Unió. A mostani javaslat mostantól a TEN-T szabályozás felülvizsgálatáról szóló tárgyalások részét képezi.

Adina Valean, az Európai Bizottság közlekedésért felelős biztosa elmondta: az Ukrajna orosz inváziója miatt előállt kihívások okán az EU felismerte, minden eddiginél nagyobb szükség van a szomszédos államokkal való még jobb összeköttetésekre. Az Uniónak az ukrajnai gabonaexport elősegítésére tett erőfeszítései megmutatták a közlekedési rendszerek átjárhatóságának fontosságát.

Az Európai Bizottság ezért azt a javaslatot tette, hogy minden olyan tagállam, mely szárazföldi vasúti kapcsolatokkal bír másik tagállammal, az új TEN-T vasútvonalait már az európai szabványnak számító 1435 milliméteres normál nyomtávval köteles megépíteni. Ezen országoknak a TEN-T kilenc meglévő folyosójának részét képző útvonalak európai szabványokhoz való hozzáigazításáról tervet is kell készíteniük, mely a költség-haszon elemzést is magába foglalja. Ha ez negatív, az adott ország dönthet úgy, hogy nem vállalja a szabványosítást.

Az Európai Bizottság javasolta négy TEN-T szállítási folyosó fontos ukrajnai és moldovai szállítási csomópontok irányába történő meghosszabbítását is. Az EU ezen felül viszont egyelőre nem kíván az Oroszország és Fehéroroszország (Belarusz) felé vezető közlekedési folyosókat kibővítésére összpontosítani.

A Bizottság javasolta az Északi-tengert a Baltikummal összekötő folyosó meghosszabbítását Mariupolig, a lengyel–ukrán határ helyett Lembergen (Lviv) és Kijeven keresztül. A Balti-tenger–Adriai-tenger és a Rajna–Duna folyosókat a szlovák–ukrán határtól ki kell terjeszteni Lembergig. A Balti-tengertől a Fekete- és Égei-tengerekig vezető folyosónak pedig tovább kell nyújtóznia Bukaresttől Moldován keresztül egészen az ukrán kikötőváros Odesszáig.

A jelenlegi helyzet okán az Európai Bizottság már nem látja szükségesnek az Oroszország és Fehéroroszország irányába történő terjeszkedést, így ezeket a terveket ki is húzta a javaslatból. Megjegyezték azonban, hogy Belarusz egy demokratikus reformot követően visszakerülhet a listára.

A felülvizsgált javaslatban az uniós szerv kisebb prioritást kíván adni a tagállamok és Fehéroroszország vagy Oroszország között már létező, határokon átnyúló szállítási kapcsolatoknak, vagyis az Észtországból, Finnországból, Lettországból, Litvániából és Lengyelországból az orosz és fehérorosz határ felé vezető utolsó kilométereknek. A továbbra is a TEN-T törzshálózathoz tartozó kapcsolatokat vissza kell sorolni az átfogó hálózatba. Ez többek között azt is jelenti, hogy ezeknek a kapcsolatoknak 2030 helyett csak 2050-re kell megfelelniük a TEN-T előírásainak – számol be a Rail Freight.

(Nyitóképünkön az észtországi Pääsküla állomás széles nyomtávú vágányai. Kép forrása: Wikipedia)

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

Kapcsolódó hírek

Vasút Nagyvasút Városi vasút

InnoTrans 2022, második nap

iho/vasút   ·   2022.09.22. 15:00

Kétévnyi kihagyást követően megkezdődött az idei berlini vasúti szakkiállítás és -vásár. A szerdai paletta részét alkotta a Stadler walesi Flirtje, a Tatravagónka farönkszállító kocsija, valamint a Plasser & Theurer pályakarbantartó járműve.