A fekete-tengeri kikötőből a magyar fővárosba tartó tehervonati szolgáltatást június elején indította el a román logisztikai vállalat.
Habár a tranzitidők minden esetben jóval hosszabbak, a világgazdaságnak működni kell. Konstanca és Törökország az eddigi nyertesek között.
Hamarosan befejeződik a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) kiterjesztése a Balkán-félsziget nyugati részére, valamint a régió integrációja az Európai Unió vasúti piacába. Ehhez azonban még szükséges néhány lépés.
Addig kell valószínűleg mégis hadrendben tartani az öreg gépeket, amíg megérkeznek újabb F-16-osok Norvégiából, és amíg kiképeznek rájuk további pilótákat és műszakiakat.
A lépéssel a konstancai kikötő terhelését enyhítené a logisztikai vállalat.
A logisztikai vállalat új, továbbfejlesztett intermodális vasúti szállítással tér vissza a nemzetközi szállítási útvonalra, a megrendelőket pedig a szabad kapacitások kihasználására ösztönzi.
Az azeri és az osztrák vasútvállalat képviselői a napokban írtak alá egyetértési nyilatkozatot, kiemelve a multimodális szállítás szerepét a két ország közötti gazdasági kapcsolatok erősítésében.
A moldáviai Giurgiulestit a határ túloldalán fekvő Galac (Galați) kikötővárosával összekötő, széles nyomtávú szakasz helyreállításával az ukrán áruk exportját segítenék elő.
Az idei év első negyedében a tavalyihoz képest 28 százalékkal nőtt a konténerforgalom a Kínát Európával Kazahsztánon keresztül összekötő nemzetközi szállítási útvonalon.
A romániai civil szervezet szerint a szállításügyi minisztérium akár 17 milliárd eurót is invesztálna a Nagyváradtól Kolozsváron és Bukaresten át Konstancáig vezető pálya megvalósítására, miközben a hagyományos hálózat fenntartására sincs elég forrás.
Olasz Typhoonok Lengyelországnak MiG-29-esek, norvég F-16-osok Romániának LanceR-ek pótlására.
A Szalonikiből induló, a bolgár–román határig vezető pálya tervezését Görögország és Bulgária együtt végzi el. Alexandrúpoli kikötőjének fontos csomóponti szerepet szánnak.
Utolsó hírek szerint hét halottja van a két balesetnek. A román védelmi miniszter kizárta az összefüggést a háborús eseményekkel.
A 2000-es kizárólagos helyzetéhez képest a CFR Marfă jelenlegi piaci jelenléte mára a harmadára zsugorodott, a többin a magánüzemeltetők osztoznak.
A 24 kilométeres szakasz átadásával teljes hosszában használhatóvá vált az A1-es dél-erdélyi és az A3-as észak-erdélyi pályát Szászsebes és Torda között összekötő sztráda.
