Dübörög a vasúti teherforgalom Kína és Oroszország között

Az idei év első kilenc hónapjában több mint 128 millió tonna árut szállítottak a tehervonatok, ez 51,5 százalékos emelkedés 2022 megfelelő időszakához képest – tavaly egész évben összesen 120 millió tonnát fuvaroztak. Egyre nagyobb a kínai gyártású autók aránya.

Habár néhány kínai vasúti fuvarozó aggodalmát fejezte ki a két ország közötti vasúti árumennyiség valószínűsíthető visszaesése miatt, az Oroszországi Vasutak (RZSD) által közölt adatok mást mutatnak. Sőt, idén számos új szállítási útvonalat hoztak létre Kína és Oroszország viszonylatában, többek között Moszkva–Peking és a Moszkva–Langfang fuvarokat. Az oroszok számára viszont nem éppen könnyű helyzet: az egyik fő gond, hogy míg a Kínából érkező importszállítmányok száma megugrott, a Nyugat-Európa felé tartó exportfuvarok jelentősen visszaestek. Emiatt 150 ezernél is több konténer ragadt Oroszországban, mivel ezeket nem lehet üresen visszaküldeni Kínába.

Az RZSD szerint a Kína–Oroszország szállítmányok volumenének növekedése az orosz külpolitika közelmúltbeli megváltozásához, az úgynevezett keleti nyitáshoz köthető. A kezdeményezés célja a keleti országokkal való kereskedelmi kapcsolatok fellendítése, miközben a nyugati országokkal csökkentik a kapcsolatokat. Egyesek szerint viszont az áruforgalom megugrása az Európai Unió által az ukrán invázió miatt Oroszországra kirótt szankciókkal függ össze: az közelmúltban bevezetett uniós szankciócsomagok jelentősen megnehezítik a Kína és Európa között közlekedő tehervonatok oroszországi tranzitját.

Júliusban például egy új csomag megtiltotta egyes érzékeny terméket Oroszországon keresztül történő fuvarozását. E korlátozás hatását különösen az Új Selyemút fontos európai belépőpontján, a lengyel–fehérorosz (belorusz) határon található Małaszewiczénél lehet tapasztalni: a nyugati irányú forgalom 24,3 százalékkal esett vissza az év első hat hónapjában. Ennek ellentmondanak a kínai nemzeti vasút China Railways (CR) adatai: szerintük a Kína–Európa vonatok forgalma harminc százalékkal nőtt az első félévben – a társaság viszont az oroszországi célpontú járatokat is beleszámolta az eredménybe. Vagyis Kína Oroszországba több, Európába pedig jóval kevesebb vonatot küld.

Ezt a tendenciát erősíti például a személyautók szállítása. Az uniós szankciók miatt az oroszok nem vásárolhatnak európai előállítású gépjárműveket, ezért a kínai gyártókhoz fordultak. A kínai autók oroszországi importja már 2022-ban is nőtt, a vasút viszont még nem játszott fontos szerepet a szállításukban. Ez viszont kezd megváltozni. Az RZSD és a kínai Fesco júniusban indított el autókat és az e-kereskedelem termékeit szállító állandó vasúti szolgáltatást. A kínai–orosz határnál található Mancsoulin keresztül Moszkvába tartó fuvarok nyitva állnak a kínai gyártású elektromos autók szállítása előtt is, ez januárban vált lehetővé. A tranzitidő körülbelül öt nap – számol be a Rail Freight.

(Nyitóképünk illusztráció. Kép forrása: Shutterstock / railfreight.com)