Dunántúli vasútállomásokat fejlesztenek tovább katonai célú használathoz

A program öt vasútvonalon összesen tizenegy helyszínt érint, többek között Hegyeshalmot, Komáromot, Bobát, Várpalotát és Dombóvárt.

Az Európai Unió és a NATO több dokumentumban kinyilvánította, hogy a közlekedési infrastruktúra politikája egyértelmű lehetőséget kínál a védelmi igények és a meglévő uniós politikák, különösen a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) közötti szinergiák növelésére. A katonai mobilitásra vonatkozó cselekvési tervvel összhangban az Európai Unió Tanácsa 2018-ban megvizsgálta és jóváhagyta a közlekedési infrastruktúrával kapcsolatos katonai követelményeket, és 2019-ben a bizottsági szolgálatok azonosították a TEN-T közlekedési infrastruktúra azon elemeit, amelyek kettős, polgári és katonai/védelmi felhasználásra alkalmasak, beleértve a meglévő infrastruktúra szükséges korszerűsítéseit is.

A kiválasztott helyszíneken jelenleg számos technikai előírás nem teljesül:

• a vágányokon a megengedett tengelyterhelés kisebb, mint az elvárt 22,5 tonna;
• az állomás nem alkalmas 740 méter hosszú vonat fogadására;
• a katonai előírások szerinti szintidőn belül a ki- és berakodás a megfelelő hosszúságú vágányok vagy a szükséges vágánykapcsolatok hiánya miatt nem teljesíthető;
• a biztosítóberendezés elavult, a megfelelő biztonsági szintet nem garantálja, időigényes a kezelése, amely miatt az állomások az adott vasútvonalon szűk keresztmetszetet képeznek;
• nincsenek megfelelő méretű homlok- és oldalrakodók.

A projekt eredményeképpen a kiválasztott dunántúli helyszíneken olyan infrastruktúra kivitelezésének előkészítése valósul meg, amely a fenti előírásokat teljesíti, és ezen felül polgári célokat is szolgál: a rakodóterületek közforgalmú rakodásra meg lesznek hirdetve.

A MÁV Zrt. 2022. január 17-én az akkori felelős szervvel, az Innovációs és Technológiai Minisztériummal (ITM) közösen, társkedvezményezettként nyújtott be pályázatot az Európai Unió felé a CEF-T-2021-MILMOB-STUDIES elnevezésű pályázati felhívásra, mely azon év áprilisában pozitív elbírálást is kapott az Európai Bizottságtól. Az uniós támogatási megállapodást 2022. szeptember 27-én írták alá a felek.

A „Ny-Mo vasúti rakodók kiépítésének tervezése (2024)” című nyílt felhívás eredménye a napokban jelent meg az uniós közbeszerzési értesítőben: a megrendelő MÁV a Vasútvillamosító Korlátolt Felelősségű Társaságot (Vasútvill Kft.) választotta ki nyertesnek még idén augusztusban, a szerződést szeptemberben kötötték meg. A társaság ajánlata a Főmterv Mérnöki Tervező Zrt., Ring Mérnöki Iroda Kft., az Utiber Közúti Beruházó Kft., az Infraplan Vasút- és Úttervező Zrt., a Kontúr Csoport Kft., valamint a Trenecon Tanácsadó és Tervező Kft. pályázatait győzte le.

A cég hátterében még mindig az a Homlok Zsolt sejlik fel, akit annak idején apósa, Mészáros Lőrinc családi okok miatt parkolópályára terelt, nem egy vasútépítési projektből száműzte. Homlok azonban igyekezett kilábalni a légüres térből, annál is inkább, mert kétszáz munkatársának kellett kenyeret adnia: 2023-ban megalapította a Homlok International Kft.-t, hogy a nemzetközi piacon hasznosíthassák a vasúti érdekeltségeiben meglévő szakembergárda szaktudását és tapasztalatát, majd létrehozták a Homlok Románia Kft.-t. Utóbbi tavaly a Temesvári Regionális Vasúti Igazgatóság pályázatán indult egy konzorcium tagjaként.

A nettó 1 milliárd 998 millió 407 ezer 91 forint összértékű, nettó 1 milliárd 41 millió 992 ezer 842 forint CEF-támogatású beruházás során öt, a transzeurópai közlekedési hálózat részét képző vasútvonal összesen tizenegy állomását alakítják át úgy, hogy azon a polgári személy- és áruszállításon felül katonai felhasználásra is alkalmasak legyenek. A megvalósításra 325 napot jelölt ki a megrendelő.

Az érintett helyszínek:

• az 1-es számú Hegyeshalom–Győr–Budapest vonalon Hegyeshalomnál, Nagyszentjánosnál, Komáromnál és Almásfüzitőnél;
• a 20-as Székesfehérvár–Veszprém–Boba–Szombathely vonalon Bobán, Hajmáskéren és Várpalotán;
• a 30-as Budapest–Székesfehérvár–Nagykanizsa–Murakeresztúr vonalon a határállomás Murakeresztúron;
• a 40-es Budapest–Pusztaszabolcs–Dombóvár–Pécs vonalon Sárbogárdon és Dombóváron;
• a 41-es Dombóvár–Kaposvár–Gyékényes vonalon pedig Kiskorpád a kijelölt állomás.

A projekt során összesen 113 kitérőt korszerűsítenek úgy, hogy azok biztosítóberendezésbe legyenek kötve, összesen 21,5 kilométernyi új vágány épülne ki, továbbá két kilométernyi villamosítatlan pályán húznák ki a felsővezetéket:

• az 1-esen 37 váltó újul meg, 7,8 kilométer pálya és négyszáz méternyi felsővezeték épül ki 782 millió 138 ezer 565 forint költséggel;
• a 20-ason huszonkét kitérő alakul át, 4,3 kilométernyi vágány jön létre, melyből nyolcszáz méter felett pályán húzzák ki a felsővezetéket 535 millió 695 ezer 486 forintért;
• a 30-as, 40-es és 41-es vonalakon pedig összesen 54 kitérőt fejlesztenek tovább, 9,5 kilométernyi vágány épül ki, nyolcszáz méternyi felsővezetékkel, ez 680 millió 573 ezer 40 forintba kerül.

A vasúti infrastruktúra ezen felül a személyszállítás terén előírt uniós feltételeknek is meg fog felelni: akadálymentességet szolgáló peronmagasság, korszerű vizuális és hangos utastájékoztatás létesül, szükség szerint megújulnak az állomási előterek, P+R és B+R létesítmények jönnek létre, és a megfelelő zajvédelmet is kiépítik.

(Illusztrációként szolgáló nyitóképünkön, Szőcsényi Gábor 2022. január 27-én készült felvételén a 8222 vonatszámban közlekedő személy érkezik Ötvöskónyi határába a 41-es vonalon)