Hidrogénvonatot tesztelnek az arabok – a Közel-Keleten elsőként

Szaúd-Arábia nemzeti vasúttársasága (SAR) az Alstommal közösen vizsgálja meg a hidrogén-üzemanyagcellás Coradia iLint motorvonatban rejlő lehetőségeket a főváros Rijád környékén.

A vasúttársaság és a francia gyártó tavaly szeptemberben írt alá egyetértési megállapodást olyan hidrogénüzemű vonat próbáiról, amit az arab országban alkalmazni lehetne. Az iLintet Rijád keleti vasúthálózatának 1-es vagy 2-es vonalának egy tíz–húsz kilométeres szakaszán fogják megméretni.

Szaúd-Arábiában mindössze egyetlen villamosított vasútvonal fut, az ország nyugati részében, igaz, az nem akármilyen: a Mekkát Dzsiddával és Medinával összekötő Haramain (magyarul: szent városok) nagysebességű vonal – a 2018 szeptemberében átadott, 453 kilométer hosszú pályán háromszáz kilométer/órás tempóval suhannak a Talgo-szerelvények. Minden más vaspálya viszont felsővezeték nélküli és dízelüzemű szerelvények közlekednek rajtuk.

Az úgynevezett keleti vasúthálózat 1-es vonala egy 449 kilométer hosszú, kétvágányos vonal, Rijádtól Al-Ahszán és Abqaiqon át Dammámig vezet. Az 556 kilométer hosszú 2-es vonal szintén a fővárost és Dammámot köti össze, de délebbre fut, és csak tehervonatok használják. A két vonalon százkét dízelmozdonyt és hetvenöt személykocsit használnak.

Az Alstom szerint az együttműködés fontos mérföldkő az SAR és az Alstom történetében. A hidrogénüzemű vonatokban óriási potenciál rejtőzik a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében, és életképes alternatívát jelentenek a dízelvonatokkal szemben a nem villamosított vonalakon. A teszt jelentős lépés az olyan hidrogénüzemű vasúti rendszerek közös fejlesztésében, amik megfelelhetnek Szaúd-Arábia és az SAR-hálózat egyre növekvő kapacitási igényeinek. A vállalat elkötelezett amellett, hogy a vasúttársasággal együttműködve teljesítse az ország azon célját, hogy 2060-ra tiszta energiával és nettó nulla kibocsátással működjön – az arab ország a lassabb utat választotta: az EU például tíz évvel korábban, 2050-re szeretné elérni a karbonsemlegességet. Jóllehet Szaúd-Arábia leginkább jelentős kőolajexportőrként, mintsem a klímaváltozási elleni küzdenem éllovasaként ismert, mégis aláírta a 2015-ben elfogadott Párizsi Klímaegyezményt, ami az iparosodás előtti szinthez képest másfél Celsius-fokban kívánja korlátozni a globális hőmérséklet emelkedését.

Azt azonban még nem jelentették be, hogy milyen forrásból szerzik be a tesztekhez szükséges hidrogént és hogy elektromossággal állítják-e elő azt. 2021 végén a világ hidrogéntermelésének közel 47 százalékát állították elő földgázból, 27 százalékát kőszénből, 22 százalékát olajból mint melléktermékből – és mindössze négy százalékát elektrolízis révén. A Nemzetközi Megújulóenergia Ügynökség (IRENA) adatai alapján 2021-ben a villamosenergia globálisan átlagosan 33 százalékban származott megújuló energiaforrásból, vagyis a világ hidrogéntermelésének csak körülbelül egy százalékát állítják elő megújuló energiával.

Az SAR-jogelőd Saudi Railways Organisation (SRO) 2013-ban tervezte az 1-es vonal villamosítását, a Dornier Group tanácsadó céget bízták meg a fejlesztés megvalósíthatósági tanulmányának kidolgozásával. Habár az eredményeket nem publikálták az interneten, a hidrogénes tesztekből kiindulva valószínűsíthető, hogy mégsem prioritás a villamosítás – számol be a Rail Tech.

(Nyitóképünkön egy hidrogénüzemű Coradia iLint H2 motorvonat látványterve. Kép forrása: Alstom / railtech.com)