Vitézy: négy nagy projekt kidolgozását kezdi meg a BKK

Négy nagy közlekedésfejlesztési projekt előkészítését, tervezését kezdi meg hamarosan a Budapesti Közlekedési Központ (BKK); azok a 2014-ben induló hétéves uniós finanszírozási ciklus kezdetére indulásra készek lesznek – mondta Vitézy Dávid, a társaság vezérigazgatója kedden, a Heti Válasz Budapest új dimenziói című konferenciáján.

Vitézy Dávid szavai szerint a négy projekt elnyerte Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter támogatását.

Ismertetése szerint az első a kisföldalattit érinti, amelynek immár 38 éves járműveit 2020-ig lecserélnék. „Ez egy nagyon egyedi jármű, nagyon egyedi alagút, tehát alapos előkészítésre van szükség, sehol a világon hasonló karakterű jármű nem közlekedik” – mondta a BKK vezetője, hozzátéve, hogy a vonal akadálymentesítését is célul tűzték.

Emellett tervezik egy Hungária körúti megálló létesítését, amely kapcsolatot teremtene az 1-es villamossal. Vizsgálni fogják zuglói meghosszabbítást is, az ott elképzelt területfejlesztésekkel összhangba hozva.

Vitézy Dávid a másik kulcsprojektnek a 2-es metró és a gödöllői HÉV összekötését nevezte. Mint ismertette, ezzel a kistarcsai kórház – bevásárlóközpont – M0-ás háromszögben létrehozott hatalmas P+R parkolóból átszállás nélkül lesz megközelíthető a Deák tér, 25 perc alatt. Kitért arra is, hogy a kelet-pesti kerületekben jelenleg a legrosszabb a tömegközlekedés részaránya, egy közvetlen kötöttpályás kapcsolat ezen jelentősen változtatna.

A vezérigazgató szólt az észak-déli regionális gyorsvasút, „egykori becenevén az ötös metró” előkészítésének megkezdéséről is. Kifejtette: ezek a projektek nemcsak arról szólnak, hogy új infrastruktúrákat építsenek, a gödöllői HÉV járműparkjának cseréje, infrastruktúrájának megújítása elképzelhetetlen egy jól előkészített uniós projekt nélkül. Ugyanez igaz a csepeli, ráckevei HÉV-ekre – tette hozzá, megjegyezve, hogy a csepeli HÉV szerelvényei 2020-ban 56 évesek lesznek. „Ha nem tudunk emögé egy olyan uniós projektet tenni, ami világos víziót ad a vonalnak, akkor ezeknek a megújítására nem lesz esélye sem Budapestnek” – fogalmazott a vezérigazgató.

Mint mondta, a közlekedésfejlesztési projektekben az agglomerációra is figyelni kell, a HÉV-ek felújítása, belvárosba vezetése, metróhálózatba való integrálása erről szól. A déli HÉV-vonalak behozatalát az Astoriáig vizsgálják és tervezik meg, az előkészítő munka a következő hónapokban kezdődik – fűzte hozzá.

Vitézy Dávid a negyedik csoportba sorolta a fővárosi villamos- és trolibuszhálózat egységes fejlesztési koncepcióját, amely szintén támogatást kapott a fejlesztési tárca vezetőjétől. „Ez arról szól – mondta a BKK vezetője –, hogy a budapesti közlekedési rendszertervben van vagy húsz olyan villamos-projekt, ami jónak tűnik, de ezeket érdemben nem tervezték meg, nem dolgozták ki, költségvetést nem készített rájuk senki”. A Budapesti Közlekedési Központ ezeket vizsgálja, a legreálisabbakat, leginkább megtérülőket pedig megtervezik.

A vezérigazgató arra is kitért: nem gondolja, hogy a beruházások mindegyike megvalósul, de véleménye szerint akkor járnak el szakmailag helyesen, ha előkészítik és a kockázatokat, költségeket, az esetleges helyi politikai tiltakozásokat, egyéb hatásokat figyelembe véve dönt majd arról a döntéshozó, melyek lesznek a következő hét év projektjei.

Mint mondta, csak olyat szabad megvalósítani, amely egyszerre szolgálja legjobban a célokat, vagyis segít a lemaradás behozásában, az agglomerációs közlekedés javításában, a járművek cseréjében.