Kosár megtekintése
  1. Kezdőlap
  2. Hírek
  3. Pfaff-remek Zágrábban

Pfaff-remek Zágrábban

iho/vasút   ·   2016.09.25. 16:15
zagreb_glavni0

Vasárnaponként időről időre fellapozunk egy-egy régi Indóházat, bízva abban, önök is olyan örömmel csodálkoznak rá archív írásainkra, mint mi magunk. A mostani az Indóház 2005. augusztusi számában jelent meg. A magazint digitális formátumban megvásárolhatja a dimag újságosstandján.

* * *

Ahol számos magyar vonatkozású vasúti érdekesség emlékeztet a közös múltra: Zágráb, Glavni Kolodvor

Bármelyik irányból is jövünk, biztos, hogy Zágrábban a Glavni Kolodvorra, azaz a főpályaudvarra fogunk érkezni. A horvát fővárosban egyébként közös történelmünk folytán ma is rendkívül sok magyar vonatkozású dologgal találkozhatunk, ezért a vasútbarátoknak mindenképpen ajánlatos felkeresni a várost.

Az első magyar emlék, amivel a városba vonattal érkezve találkozunk, a főpályaudvar épülete. Ez az épületegyüttes 1892-ben épült Pfaff Ferenc tervei alapján, aki a MÁV akkori építésze volt, és jó néhány állomásépület tervezőjét tisztelhetjük személyében. Elkészülte után a zágrábi a MÁV egyik legnagyobb vidéki állomásépülete lett. Az épületet a következőképpen jellemezhetjük: a tömegkompozíció közepén a három szint magasságú előcsarnok barokk stílusú tömbje áll, klasszicizáló, négyoszlopos, hatalmas portikusszal (az épület főhomlokzata előtti oszlopos előcsarnokkal), a párkány felett kőbábos mellvéddel. A portikusz talpazatában helyezkedik el az előtetővel védett háromajtós bejárat. A hosszú, 15 ablaktengelyes oldalsó épületszárnyak egyikében az I. és II. osztályú váró- és éttermek, a másikban a poggyászfeladás, valamint üzemi helyiségek találhatók. Utóbbiak áthúzódnak a szélső sarokpavilonok alá. A jobb oldali sarokpavilonban van az érkező utasok csarnoka, majd átjárók és az épület festői kontúrját gazdagító épületvégek, sarokpavilonok következnek – ezek mellékhelyiségeket foglalnak magukba. Az épület hosszúsága így 186 méterre növekszik. A vágányok mentén ezt a 27 oszlopon nyugvó peronveranda követi. Az emeleten hat lakás helyezkedik el. Az épületet a Horvát Vasutak mára kisebb mértékben átalakította, de jellegének megtartása mellett napjainkban is ellátja feladatát, 1992-ben ünnepelték fennállásának századik évfordulóját.

Kennedy az állomáson, személyvonattal. Egy jellegzetes délutáni életkép: a vonat rövidesen indul, az úti cél Varasdon át Kotor. Felvételünk 2005. március 15-én készült. A képre kattintva galéria nyílik (fotók: Indóház-archív | Reményi Gyula)

Az épület előtti vágányok szigetperonokkal vannak ellátva, melyeket aluljárón keresztül érhetünk el. Az itt utazók viszont előszeretettel közlekednek a vágányok között, valamint a vágányok közti kerítéseken átugrálva. Ez itt megszokott dolog, mert sem a vasúti alkalmazottak, sem a rendőrök nem szólnak érte. Érdekesség, hogy a vágányok nagyjából a peronok közepénél kitérőkkel vannak összekötve, így egy induló és érkező vonat egyazon peron mellett egymás zavarása nélkül közlekedhet. Szükség is van erre a megoldásra, mert az állomáson mindössze öt, vonatfogadásra alkalmas átmenővágány található, valamint egy szigetperont alakítottak ki két, ütközőbakban végződő csonkavágánnyal az állomás nyugati oldalán, melyek a Varasd, illetve Sziszek felé induló, és onnan érkező vonatok vágányai.

Ezen kívül még néhány peron nélküli tárolóvágány található az állomáson, melyeken csak személykocsikat tárolnak, illetve rendeznek. Ezeken állandó tolatási mozgásokat láthatunk, hiszen az induló és érkező személyszállító vonatokat itt állítják össze, illetve rendezik szét.

Az állomás keleti oldalán, a posta épülete előtt áll egy újabb magyar vonatkozású érdekesség: egy 326-os sorozatú, esténként reflektorokkal megvilágított gőzmozdonyt állítottak ki ezen a részen. A mozdony Horvátország függetlenségének kikiáltása után került ide. Korábban ugyanitt egy nagyobb testvér, egy szintén magyar eredetű 424-es mozdony állt. Ez a gép Josip Broz Tito egykori jugoszláv elnök kormányzati mozdonyainak egyike volt, amelyet eltávolítása után sem vágtak szét, jelenleg is megvan – igaz, eldugva egy udvaron.

Szintén az állomás keleti felén, a vágányok túloldalán helyezkedik el a vontatási telep a peronok végeivel majdnem egy vonalban, ahonnan akár fényképezhetjük is a ki- és bejáró mozdonyokat. Ide állomásították a szintén magyar Ganz villamos motorvonatokat, melyeket a budapesti gyár 1976-tól szállított az akkori Jugoszláviának. A zágrábi vonatok közül szinte mindegyik működik, első és – némelyik – második generációs felújításon is átestek, jelenleg a Dugo Selo–Zágráb–Savski Marof elővárosi viszonylaton járnak, valamint a Zágráb–Sisak–Sunja vonalat szolgálják ki. Ezek a motorvonatok az igények függvényében ütemes menetrend szerint közlekednek.

Zágráb megközelítése Magyarországról nem ütközik különösebb akadályba: nincs tőlünk messze, és a vonatközlekedés is jónak mondható. Alternatíva is kínálkozik az utazás horvát szakaszára: az egyik lehetőség kicsit hosszabb és érdekesebb, a másik rövidebb, de kevesebb látnivalóval kecsegtet.

Az első útvonal Murakeresztúr határállomáson át Kotor–Csáktornya–Varasd településen át vezet Zágrábba. Ez az útvonal a hosszabb, erre jelenleg a Maestral nemzetközi gyorsvonat teremt közvetlen összeköttetést, esetleg a határtól személyvonattal is utazhatunk, varasdi átszállással. A vonatok ezen az útvonalon dízelvontatással közlekednek. A vasútvonal zömében dombos-hegyes vidéken kanyarog, így élvezetesebb az utazás. A vasútbarátok örömére ezen az útvonalon a horvát vasút amerikai gyártmányú, Kennedy becenévre hallgató dízelmozdonyai közlekednek a személy- és teherforgalomban egyaránt.

A második, rövidebb útvonal Gyékényes határállomástól Kaproncán át vezet, és mindössze 103 kilométer megtétele után érjük el a fővárost. Ez a vonal végig villamosított, és Horvátország sík vidékein halad keresztül, egészen Zágrábig. Ezen a vonalon jelenleg a Goldoni EuroCity vonat közlekedik, amely kényelmes, komfortos, öt óra alatt teszi meg a Budapest–Zágráb távolságot. Gyékényes és Kapronca között személyvonatok is közlekednek, így átszállással is utazhatunk. A korábbi években több nemzetközi vonat is közlekedett ezen az útvonalon, melyeket kihasználatlanság miatt megszüntettek, vagy más útvonalra tereltek.

Szintén erre a vontatási telepre állomásítottak a Horvát Vasutak (HZ) 1142 sorozatú, korszerű villamos mozdonyait, melyek közül néhányat a közelmúltban Magyarországon is láthattunk üzemben a Gyékényes–Dombóvár–Budapest vasútvonalon. A mozdonyokat annyira féltették az itteni vasutasok, hogy az 1991-es polgárháború idején a hegyek között, eldugott iparvágányokon tárolták ezeket, amíg a fővárosban a helyzet nem normalizálódott. További különlegessége a fűtőháznak a 7021 sorozatú, négyrészes dízel motorvonat, amely Franciaországban készült 1970-ben, és mára mindössze két példány maradt belőle. Ebből egy viszont napi rendszerességgel közlekedik Zágráb és Csáktornya között: munkanapokon és vasárnap 15.15-kor indul Zágrábból, majd másnap reggel 7.26-kor fordul vissza Csáktornyáról (790/791-es vonatpár).

Ha kedvünk támad kicsit vonatozni a város körül, de nincs horvát menetrendkönyvünk (melynek beszerzése igen nehézkes, és nem is olcsó mulatság), nem probléma, elég az állomáson az információs pultot keresnünk, ahol szórólapok formájában ingyen ellátnak bennünket a környék vasútvonalainak aktuális menetrendjeivel.

Az állomás épületével szemben található a Janko Gredelj járműjavító üzem, ahol a kor igényeinek megfelelően végzik a járművek felújítását. Ennek az üzemnek az udvarán található egy magyar vasúti érdekesség, nevezetesen az a 377-es sorozatú gőzmozdony, amely Nagykanizsáról került ide, méghozzá mozdonycsere folytán. Ennek az üzemnek az udvarán tárolják azt a korábban említett 424-es mozdonyt is, amely az állomás mellett volt kiállítva.

Zágrábban a főpályaudvaron tehervonatokat áthaladni nem látunk. Ez nem azt jelenti, hogy az országnak nincs teherforgalma, hanem azt, hogy ezek a vonatok a főpályaudvart elkerülve közlekednek egy méreteiben nagy, kieső helyen lévő állomáson keresztül. Ez a zágrábi teherpályaudvar, a Ranzirni Kolodvor. Az állomás érdekessége, hogy bármely vasútvonalról érkezhetnek és indulhatnak innen vonatok úgy, hogy a főpályaudvart ne kelljen érinteniük. Ez az állomás csak üzemi célokat szolgál, megközelíteni a sunjai vonal Zagreb-Klara állomásától gyalogolva, vagy a városból taxival lehet. A főpályaudvarról reggel és este, műszakváltáskor, egy-egy szolgálati járat közlekedik ide a vasutas dolgozókkal. Ha valaki mégis veszi a fáradságot, és ellátogat ide, érdekes járművekkel találkozhat, ugyanis néhány leállított gőzmozdonyt tárolnak itt, melyek a későbbiekben a zágrábi vasúti múzeum gyűjteményét gyarapítják majd. A mozdonyok között magyar eredetűek is vannak, láthatunk itt 324-es gőzmozdonyt is. Az állomás felkeresése előtt azonban a vasút igazgatóságán engedélyt kell kérni, mivel az említett pályaudvar szigorúan üzemi terület.

A főpályaudvartól néhány kilométerre nyugatra találhatjuk meg az előzőeknél kisebb Západni Kolodvort, azaz a Nyugati pályaudvart. Az állomás az elővárosi személyforgalmon kívül más szerepet nem tölt be, viszont a vasutat fényképeken megörökítőknek kiváló terep, nincsenek ugyanis magas peronok, így a közlekedő vonatok kiválóan fotózhatók.

Zágrábról elmondható egyébként, hogy a jugoszláv időkkel ellentétben nagyon jó a közbiztonság, így a szomszédos főváros mindenképpen megér egy kirándulást.

Reményi Gyula

Múltidéző sorozatunk korábbi írásai

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

Kapcsolódó hírek

Röviden

Még több hír
imedia01 aeropark140 megegyet-logo-atlatszo Depositphotos-Logo-Dark 01_irany_badacsony tapirlogo gt vamav-logo skyart140
© iho.hu