Az akadályok hatékony felszámolása érdekében tisztában kell lenni azok eredetével: nem a nyomtávok közötti eltérés az egyetlen gátló tényező, számos egyéb is létezik.
A Vörös-tengernél fekvő Ajn Szúhna kikötője és az Alexandriától délnyugatra található Borg El Arab között jöhet létre 330 kilométernyi villamosított pálya.
A „kincses várost” a föld alatt keresztben átszelő, huszonegy kilométer hosszú vonalának első szakaszát 2026 augusztusáig kell átadni.
Eredetileg 2030-ra kellene megvalósítani az országos ütemes vasúti menetrendet, a Deutschlandtaktot, az ehhez szükséges infrastrukturális fejlesztésekhez viszont akár ötven év is kellhet.
Új jelző- és biztosítóberendezést telepítettek, a fejlesztést a spanyol CAF Signalling és szlovén partnere, az Iskra valósította meg.
Az uniós források új körével számos közúti és vasúti beruházását finanszírozhatja a V4-es ország.
Egy 2,2 milliárd euró értékű finanszírozási csomagból fejleszthetik a 230 kilométer hosszú fővonalat, hogy azon akár kétszáz kilométer per órás tempóval közlekedhessenek a vonatok.
A Szófia közelében található bozsuristei ipari parkban megépített létesítmény a nyugat-bulgáriai ügyfelek által megrendelt, a kikötőben kirakodott konténereket fogja kezelni, melyeket vasúton szállítanak a terminál és a kikötő között.
A Walvis Bay és Arandis közötti, száznyolc kilométer hosszú fővonalszakaszon már nyolcvan kilométer per órás tempóval lehet haladni a korábbi negyven helyett.
A bimodális szállítás a francia vasúti árufuvarozás legdinamikusabb szegmense, jelenleg az ágazat teljes tevékenységének 39 százalékát teszi ki.
A cseh vállalat szinte kizárólagos tulajdont szerzett a belga ETCS-szoftverspecialista vállalatban.
Az A1-es, A2-es és A3-as autópálya mintegy 160 kilométernyi, Bukarest környéki szakasza érintett.
A Lantania és az ASCH Infraestructuras y Servicios konzorciuma hozhatja létre a Chamartín állomást az Adolfo Suárez Madrid–Barajas négyes termináljával összekötő, 8,8 kilométer hosszú, normál nyomtávú pályát.
A lengyel CPK és az Ukrán Vasutak (UZ) egy új, személy- és teherszállításra egyaránt használni tervezett, nagysebességű vasúti pálya fejlesztéséről egyezett meg, mely egyben a leggyorsabb vasúti útvonal is lesz a két ország között.
Az innsbrucki elkerülőszakasszal együtt 64 kilométer hosszú műtárgy a világ leghosszabb földalatti vasúti alagútjaként nem csak Olaszországnak és Ausztriának lesz fontos. De hogy is állnak a munkálatok?
