Az árufuvarozást is a nagysebességű vasúthálózatba integrálná Európa

Az úgynevezett Starline-hálózat gyorsabb és zökkenőmentesebb nemzetközi utazásokat tenne lehetővé, miközben Európa-szerte átalakítaná az áruszállítási logisztikát és csökkentené az ellátási láncok kibocsátását is.

A vasúti árufuvarozás energiafelhasználás szempontjából négyszer hatékonyabb, mint a közúti, ennek ellenére az áruknak jelenleg mindössze tizennyolc százalékát szállítják síneken Európában. A kontinens vasúthálózata széttagolt, következetlen infrastruktúrával, a határokon történő átlépések időigényesek, nagysebességű áruszállításról pedig szó sincs.

A Starline elnevezésű, nagysebességű vasúti kezdeményezés azonban megoldást kínálna erre: nemcsak a személy-, hanem az árufuvarozást is felölelné, ezzel hasonlóan gyorsan juttatná el a termékeket céljukhoz, mint az utasokat. Ha megvalósul, csökkenhet a közúti árufuvarozástól és a rövidtávú légijáratoktól való függőség, miközben a kontinens gazdasági kapcsolatai is erősödnek. A dedikált teherkapacitásnak a nagysebességű vasútvonalakba történő integrálása lehetővé tenné az olyan alapvető áruk, mint az egészségügyi produktumok, a friss termékek vagy a kritikus fontosságú gyártási alkatrészek szállítását, akár 300–400 kilométer per órás sebességgel is – az árufuvarozási folyosók felölelésével a Starline drámai módon fellendítheti a logisztikát.

Napjainkban az ellátási láncokat gyakran hátráltatják a közúti dugók, a vámellenőrzések és az elavult vasúti infrastruktúra. Egy nagysebességű árufuvarozási hálózat gyorsabb szállítást tenne lehetővé, csökkentené a vállalkozások költségeit, továbbá megbízhatóbbá tenné a megfelelő időben történő előállítást. Ez a váltás enyhítené az autópályákra és repülőterekre nehezedő nyomást, csökkentve a szén-dioxid-kibocsátást és támogatva az európai klímacélokat. Sam Bentley fenntarthatósági szakember a Supply Chain Digital magazinban arról beszélt, a Starline-t nemcsak az utasokat tervezik: az árufuvarozási kapacitásával azt is garantálja, hogy az időérzékeny áruk ugyanolyan hatékonysággal haladjanak, mint az emberek, ez csökkentené a rövidtávú cargo-légijáratok szükségét és a közúthálózat túlterhelését.

Az európai árufuvarozásban az egyik nagy kihívás a határokon átnyúló szállítás gördülékenységének a hiánya. Habár a schengeni megállapodás eltörölte az útlevél-ellenőrzést, a vasúti infrastruktúra továbbra is széttagolt. Minden ország saját hálózatot üzemeltet, melyek gyakran eltérő műszaki szabványok és szabályozások szerint működnek. Emiatt a nemzetközi árufuvarozás lassabb és drágább, mint ami optimális lenne. A Starline-nal egy olyan vasúthálózat jönne létre, mely úgy működik, mint egy metróhálózat, ahol az utasok és az áruk is logisztikai szűk keresztmetszetek nélkül mozoghatnának Európában. A rendszer magában foglalja az áruk valós idejű nyomon követését is, ezáltal a vállalkozások pontos adatokhoz jutnak a szállítmányokról; ez a légi áruszállításban már bevált megoldásnak számít, a vasútnál viszont nem. Az automatizált menetrend és a dinamikus útvonaltervezés lehetővé tenné a vonatoknak, hogy az aktuális kereslethez igazodjanak, elkerülve a szűk keresztmetszeteket és a késéseket.

A városok és a logisztikai központok közötti összeköttetések javításával a Starline még erősebbé teheti az európai ellátási láncokat. A gyárak gyorsabban juthatnának hozzá a nyersanyagokhoz, a kiskereskedők hatékonyabban tölthetik fel polcaikat, a helyi termelők pedig új piacokat érhetnek el anélkül, hogy a távolsági közúti árufuvarozásra kellene bízniuk magukat. A javaslat úgy fogalmaz: „egy jobban mozgó Európa jobban is kereskedik”. A Starline-nal az állomások többé válnak, mint egy közlekedési csomópont: a kereskedelem, a kreativitás és a kapcsolatok kapui lesznek.

Az elképzelés egyik legambiciózusabb célja a vasútállomások teljesítési központokká történő alakítása. Az eddig kizárólag utasforgalmat lebonyolító állomások áruforgalmat is kezelnének, így az árukat gyorsan át lehetne rakodni a vasúti, a közúti és a légi szállítás között, kiküszöbölve a szétszórt elosztóközpontok és a nem megfelelő összeköttetésekkel bíró közlekedési hálózatok által okozott hatékonysági problémákat. Mivel a nagysebességű vasút versenyképes alternatívát kínál a rövidtávú cargo-légijáratokkal szemben, a vállalkozások a logisztikai költségeiket, ezzel egyidejűleg pedig a karbonlábnyomukat is csökkenthetik.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) jelentése szerint a közlekedés az Európai Unió teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátásának csaknem harminc százalékáért felel, a légiközlekedés pedig a leggyorsabban növekvő kibocsátó. A légi és a közúti árufuvarozás vasútra terelése jelentős mértékben csökkentené az emissziót, ezzel kulcsfontosságú stratégiai tényezővé válna az EU 2050-re kitűzött nettó nulla kibocsátási céljának megvalósításában. A nagysebességű vasúti áruszállítás lehet Európa legjobb esélye arra, hogy elérje ezt a célt, miközben gyors és környezetbarát mobilitást garantál.

A potenciális előnyök ellenére számos kihívás áll a Starline létrehozása előtt. Például az infrastruktúra kivitelezése nagyon sok pénzbe kerül, és a nemzeti vasúttársaságok közötti koordináció is bonyolult.

Az elképzelés ezért egy olyan, államilag finanszírozott franchise-modellt javasol, melyben a nemzeti vasúttársaságok egy egységes, az Európai Vasúti Hatóság (ERA) felügyelete alatt álló rendszer keretében üzemeltetnék az útvonalakat. A testület a zökkenőmentes működés érdekében egységes műszaki szabványokat, munkaügyi megállapodásokat és biztonsági előírásokat határozna meg.

A kontinens egészére kiterjedő új, nagysebességű vasúthálózat víziója nem újkeletű: az Európai Unió transzeurópai közlekedési hálózata (TEN-T) is az összeköttetések javítása érdekében formálódik. A Starline támogatói azonban azzal érvelnek, hogy a meglévő tervekből hiányzik az ambíció, különösen az árufuvarozás integrálását illetően. Úgy vélik, a TEN-T-ből hiányzik a sebesség és az ambíció, ezért egy olyan, valóban modern vasúthálózatot kell megtervezni, mely Európa egyik meghatározó jellemzője lehet.

Ha a Starline sikerrel jár, nemcsak a személy-, hanem az áruszállítást is forradalmasíthatja Európában. A teherszállítást nem korlátoznák többé a lassú vasúti összeköttetések, a közúti torlódások vagy a reptereken előforduló késések, ehelyett inkább egy gyors és hatékony hálózat része lenne, mely a gazdasági növekedést és a fenntarthatóságot támogatja.

(Nyitóképünkön egy Starline-járat látványterve. Kép forrása: Starline / 21st Europe / supplychaindigital.com)