Elsőként végezhet nemzetközi vasúti árufuvarozást török magánvállalat

A Pasifik Eurasia új vasúti fuvarokat indít Isztambul és Budapest között, a szerelvények négy nap alatt teszik meg a bő ezerötszáz kilométeres utat. A cél a török piac bővítése.

A török magántársaság 750 ezer tonna – vagyis 22 ezer kamionnyi – árut tervez szállítani, körülbelül 600 millió euró (jelenlegi árfolyam alapján cirka 240 milliárd forint) értékben. Havonta hatvan, évente körülbelül hatszáz vonat közlekedésével számolnak.

Az Isztambul–Budapest járatok 278 kilométert tesznek meg Törökországban, 406-ot Bulgáriában, 634-et Romániában és 231-et a magyarországi síneken.

A török közlekedési és infrastrukturális miniszter, Abdulkadir Uraloğlu a járatok elindítása kapcsán elmondta: a Pasifik Eurasia mérföldkövet jelent a törökországi vasúti áruszállítás fejlődésében és liberalizációs folyamatában, mivel az országban harmadikként szerez meg vasúti magánfuvarozói engedélyt, és elsőként végezhet áruszállítást nemzetközi szinten.

Az egyik legfontosabb útvonal, amire Törökország figyelmet szentel, az Új Selyemút, amit a legrövidebb, legbiztonságosabb, leggazdaságosabb és legkörnyezetkímélőbb vasúti folyosónak tartanak Ázsia és Európa között. A konténervonatok fontos rakományokat szállítanak, köztük fogyasztási cikkeket és építőipari alapanyagokat, ezért az útvonal nagy jelentőséggel bír a gazdaság és a kereskedelem fejlesztése szempontjából az Új Selyemút mentén.

Kína és Európa viszonylatában 2023-ban 9340 tehervonat közlekedett le, összesen 1,9 millió TEU (húsz láb, vagyis 6,1 méter hosszú szabvány konténernyi) árukapacitást szállítva, ez a mennyiség pedig várhatóan tovább fog nőni. A miniszter úgy véli, egy új korszakot indítottak el a vasút terén annak érdekében, hogy az Ázsia és Európa között hídként szolgáló Törökország stratégiai földrajzi elhelyezkedésének köszönhető lehetőségeket gazdasági és kereskedelmi előnyökké változtassák.

A 2017 októberében elindított Baku–Tbiliszi–Karsz (BTK) vasúti útvonal új irányt adott a vasúti árufuvarozásnak. Ezt a korridort használva a Kínából induló konténerek tizenkét nap alatt teszik meg a közel 8700 kilométeres utat Törökországig, tovább, Európába pedig az isztambuli Marmaray (Márvány)-alagúton át vezető szállítási folyosón jutnak el. Ezen az útvonalon 2019 októberében indult el az első szerelvény, a Kína–Törökország–Prága utat 18 nap alatt tette meg.

A Törökország különböző pontjai és Kína között közlekedő konténer-blokkvonatok egyre inkább a Baku–Tbiliszi–Karsz folyosót használják, a megnyitás óta 67 ezer 281 TEU-nyi árut továbbítottak, ez több mint másfélmillió tonnát jelent. A miniszter szerint az előttünk álló időszakban ez a volumen nőni fog és el fogja érni a Törökország középtávú céljaként kitűzött évi kétszáz menetrend szerinti blokkvonatot. A hosszútávú cél az évi 1500 vonat a Kína–Törökország–Európa útvonalon, melyek az úgynevezett középső korridort és a BTK folyosót használnák. A tranzitidő a jelenlegi tizenkét napról várhatóan tízre fog csökkenni.

A Törökországban rejlő potenciál kiaknázása érdekében meg fogják valósítani az úgynevezett Yavuz Sultan Selim közúti-vasúti híd projektet, mely komoly érdeklődést váltott ki a nemzetközi pénzintézetektől, elsősorban a Világbanktól, lévén ez a tranzit árufuvarozás egyik legfontosabb beruházása – a harmadik Boszporusz-hídként is aposztrofált, isztambuli műtárgy a világ egyik leghosszabb és legszélesebb hídja lesz. A közlekedési miniszter úgy gondolja, 2025 első hónapjai során konkrét lépéseket fognak tenni a kivitelezési munkálatok megkezdése érdekében. A becslések szerint összesen hárommilliárd dollárból (hozzávetőlegesen 1100 milliárd forintból) megvalósuló híd közúti részét, mely az úgynevezett északi Márvány-autópálya részét képezi, 2016-ban adták át. A vasúti része egy kétvágányú híd lesz, összeköttetést teremtve a török–görög–bolgár hármashatárnál található Edirne és az ázsiai oldalon fekvő Izmit, ezzel Ázsia és Európa között.

Uraloğlu beszámolt arról is, hogy Törökország folyamatosan fejleszti vasúti ágazatát, korszerűsítette és jelentősen bővítette hálózatát, a liberalizációs folyamat révén pedig megnyitotta azt a szabad verseny előtt. Habár sok intézkedést kell még meghozni, számos akadályt azonban sikerült elhárítani, ezzel egy erős vasúti infrastruktúrát hoztak létre. A vasútra kiemelt ágazatként tekintenek az állami politikában. Törökország vasúthálózata 2003-ban körülbelül 11 ezer kilométernyi pályából állt, most 13 ezer 920 kilométert tesz ki. Az elmúlt években közel háromezer kilométernyi pályával bővítették a hálózatot, ebből 2250 kilométernyi emelt sebességű vonal. A tervek szerint 2028-ra 17 ezer 287, 2053-ra pedig 28 ezer 590 kilométer lesz a vasútvonalak hossza az országban. Ezen felül, a török szállítási és logisztikai mestertervvel összhangban, a vasúti árufuvarozás piaci részarányát a jelenlegi öt százalékról huszonkettőre szeretnék növelni, ezzel párhuzamosan pedig a közúti személy- és árufuvarozás részesedését 72 százalékról 57-re redukálnák. A cél, hogy a vasúti árufuvarozás volumene évi 32 millió tonnáról 448 millióra emelkedjen.

Kiemelte, a beruházások meghatározzák a vasúti árufuvarozási piac fejlődését, melyben a magántársaságok alapvető szerepet töltenek majd be. Egy tisztességes versenyfeltételekkel és egészségesen működő struktúrával rendelkező vasúti piac létrehozásán dolgoznak. Mostantól viszont már nem mindent az államtól várnak el, a magán-vasúttársaságok is felelősséget vállalnak a vasúti szektor növekedéséért, erősebb ágazati szerkezetet hozva létre közösen – számol be a Railway Pro.

(Nyitóképünkön a Pasifik Eurasia első Isztambul–Budapest konténervonatának hivatalos elindítása. Kép forrása: railwaypro.com)