Mk48: a mozdony, amely egyet jelent a kisvasúttal

iho/vasút   ·   2016.09.18. 18:45
mk48evfordulo0

Vasárnaponként időről időre fellapozunk egy-egy régi Indóházat, bízva abban, önök is olyan örömmel csodálkoznak rá archív írásainkra, mint mi magunk. A mostani az Indóház 2008. december–2009. januári számában jelent meg. A magazint digitális formátumban megvásárolhatja a dimag újságosstandján.

* * *

Nem engedünk a negyvennyolcból

Az egykor több ezer kilométernyi hosszúságú hazai kisvasút tömeges dízelesítése a C50-es motormozdonyok megjelenésével kezdődött 1952-ben. A kis, kéttengelyes lokomotívok tökéletesen beváltak a kisebb forgalmú, gyenge felépítményű gazdasági, erdei és bányavasutakon, de a nagyobb forgalmú MÁV-kisvasutak vontatási igényeit viszonylag kis teljesítményük miatt nem elégítették ki. Erre a feladatra született meg az Mk48-as, amelynek prototípusa ötven éve állt forgalomba.

A győri Magyar Vagon- és Gépgyárban készült mozdonyok erőátvitele a MÁV M28-as Mazsoláin alapul. Nem meglepő módon először az Mk48-asok esetében is a mechanikus erőátvitellel és a Jendrassik-motorral kísérleteztek: 1958-ban és 1959-ben tizenkét ilyen gép készült. A sorozat üzemét elég sok műszaki probléma nehezítette, emiatt pályafutásuk is viszonylag rövidre sikeredett: többségüket az 1970-es évek közepén selejtezték. Két túlélő maradt: az Mk48 1004-est és 1005-öst a szegedi Bebrits szakközépiskola kapta meg – ma Gábor Dénes-gimnázium –, ahol a tanulók gyakorlati képzésében kaptak szerepet.

A hidraulikus sorozat negyvenkettő magyar és tíz csehszlovák megrendelésre készült járművét 1960-ban és 1961-ben gyártották. Ezek a mozdonyok már sokkal sikeresebbnek bizonyultak. A MÁV és a LÁEV részére szállított járművek közül napjainkban is huszonnyolc üzemel több-kevesebb rendszerességgel. A csehszlovák megrendelésre épült tíz mozdony közül három maradt meg. Egyiküket dízel-villamos meghajtásúra építették át Feketebalogon, egy, eredeti kialakítású gép a prybilinai járműgyűjtemény lakója, egy váz pedig Feketebalogon vár felújításra.

A lajosházi vonal elágazásához érkezik a Mátrafüredről Gyöngyösre közlekedő személyvonat 2006. november 22-én. A képre kattintva galéria nyílik (fotók: Indóház-archív | a szerző felvételei)

Magyarország Mk48-asai – a lillafüredi D02-508-as kivételével – a MÁV vonalain álltak forgalomba. A mechanikus gépek közül három fordult meg az Oroszlányi Gazdasági Vasúton, egy pedig Gyöngyösön, még az 1960-as években. Elsősorban a Békéscsaba központú MÁV Alföldi Kisvasúton használták a járműveket. Az említett vasútüzem 1974-es megszüntetése is hozzájárulhatott a sorozat rövid pályafutásához. Néhány mozdonyt a Lillafüredi Állami Erdei Vasút vett át, de ezek sem érték meg az 1980-as évek közepét.

A hidraulikus gépek eleinte hat nagy MÁV kisvasúti hálózaton üzemeltek (Cegléd, Debrecen, Hegyköz, Kecskemét, Nyíregyháza és Szeged), de rövidebb ideig megfordultak Oroszlányban, az Alföldi Kisvasúton és a budapesti úttörővasúton is. A hidraulikus Mk48-asok a MÁV-hálózatok megszüntetése után érkeztek az erdei vasutakra (Cegléd 1976, Sárospatak–Zemplénagárd 1977), de nagy tömegben a Hegyközi Kisvasút 1980-as felszámolása után terjedtek el az erdőgazdaságoknál. Mk48-asokat kapott Gyöngyös, Királyrét, Lillafüred és Szilvásvárad. A Szobi Gazdasági Vasúton 1980-ban hegyközi Mk48-asok váltották fel a 490-es sorozatú gőzösöket és a C50-eseket, és vontatták a tehervonatokat a kisvasút 1992-es megszűnéséig. Az 1990-es évek második felében a MÁV kisvasutak forgalmának drasztikus visszaesése miatt számos jármű feleslegessé vált. Közülük többet kiállítottak, míg két gép a Csömödéri Erdei Vasútra, egy királyréti mozdony Ausztriába költözött.

Az Mk48-as sorozat immár ötven éve szolgálja a hazai kisvasutak napi működését. A mozdonyok többségén meglátszik a kor, mégis elengedhetetlenül szükségesek a vonalak napi üzeméhez. Gazdaságosan nem igazán helyettesíthetők más típusokkal, hiszen az Európában egyre inkább elterjedő L45H (a MÁV-nál Mk45-ös sorozatú) járművek ugyanis túl nehezek a hazai pályák többségére, teljesítményük pedig jóval nagyobb, mint amennyit a magyar, Mk48-asokkal üzemelő kisvasutak igényei megkívánnak. A negyvennyolcasok vélhetően még hosszú évekig üzemben maradnak majd: ezt a jövőképet támasztják alá a különféle remotorizációs kísérletek is, amelyekből eddig csak a már említett szlovákiai, feketebalogi példa valósult meg.

Fodor Illés

Múltidéző sorozatunk korábbi írásai

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

Kapcsolódó hírek