Repülés

A kábelproblémát is meg kell oldani és minden gépet próbarepülésre kell vinni a forgalomba kerülés előtt. Negyvenöt napos nyilvános konzultáció: kérdés, még idén szolgálatba állhatnak-e a MAX-ok.

„Dragon, SpaceX, comcheck!” – a megkönnyebbülés pillanata. Leválás az állomásról, belépés a légkörbe, érkezés a Mexikói-öbölre, minden pontosan zajlott, de az űrhajósok némi késéssel kerültek ki a kabinból.

Földön, vízen, levegőben: összefoglaló július 27-étől augusztus 2-áig.

Az Aeroflot és a Pobeda homogén Airbus-gépparkra tér át. De akkor hová kerül kétszáz orosz gyártmányú utasszállító?

A különleges repülőtér és a különlegesen kialakított utasszállítók. All-business, mindössze 32, de jólfizető utassal. Maga a típus is búcsúzófélben.

A menetrend az űrállomástól az Atlanti-óceánig, a leszállás feltétele a megfelelő időjárás. Negyvenöt éve nem érkeztek vissza emberek az űrből az óceánra.

A világháború két meghatározó, ikonikus típusa, együtt egy magyarországi kiállításon. A csapott szárnyú Mk XVI E, a földközeli légiharcos.

Az új zárlatok elbizonytalanítják az utazóközönséget. Ami erősödés létezik, az főképp az USA és Kína belső forgalmának köszönhető. Alacsony töltöttség, növekvő költségek.

Az új kéthajtóműves esélyei járvány, kereskedelmi háború és az általános pesszimizmus közepette. A Boeing most amúgy is a MAX-ok felélesztésére kell, hogy koncentráljon.

Miért ragaszkodnak a hajtóműgyártók a 747-es repülő laboratóriumokhoz? Az ausztrál példány több okból különösen alkalmas a szerepre.

Földön, vízen, levegőben: összefoglaló július 20-ától július 26-áig.

Az elsődleges ok a betonon maradt alkatrész, de mi minden járulhatott még hozzá a párizsi balesethez?

Inkább a nagyobb lobbierővel rendelkező piaci szereplőket, a légitársaságokat kívánják megmenteni Brüsszelben, nem a légi közlekedési infrastruktúra működőképességét.

A légiközlekedés kényszerítené a kormányokat arra, hogy egységes tesztelést és védekezési programot alakítsanak ki, a tét az észak-atlanti forgalom beindítása.