Kész a BUD Cargo City, nyilvános az új menetrend – ez történt a héten a közlekedésben

iho   ·   2019.11.24. 18:00
400px_ujflirt

Már a Metransnál is dolgozik Vectron. A cseh árufuvarozó magántársaság áprilisban rendelt tíz többáramnemű, MS verziójú Vectront a Siemenstől. A cég a napokban vette át az első, 383 401 pályaszámú mozdonyt, mely másnap már forgalomba is állt: a csehországi Česká Třebovától az alsó-ausztriai Krems an der Donauig továbbított egy konténervonatot. A többi kilenc villanygépet 2020 tavaszáig szállítja le a gyártó, a Vectronok Közép- és Kelet-Európában fognak húzni nemzetközi tehervonatokat. A beszerzéssel a Metrans mozdonyflottája már megközelíti a száz járművet.

A kormány garanciát ad az eddig megrendelt tizenkilenc KISS-en felüli huszonegy motorvonat finanszírozásához. A legelső kész motorvonatot futópróba közben kapta lencsevégre Quintus Vosman a csehországi Velímben

Újabb repülési rekord a Qantasnál. Az ausztrál légitársaság Project Sunrise elnevezésű, ultrahosszú távú repüléssorozat második eseményeként ismét végrehajtott egy gigantikus „kenguru-ugrást”: London és Sydney között 19 órát és 19 percet repült leszállás nélkül egy vadonatúj Boeing 787-9-essel. Az első ugrás közel egy hónappal ezelőtt történt: akkor New Yorkból szintén leszállás nélkül repültek Sydneybe 19 óra és 16 perc alatt. A Qantas még idén egy újabb New York–Sydney-repülés után dönt az ilyen ultrahosszú járatok beindításáról. A 787-es leszállása egyben indító eseménye volt egy egész éves programsorozatnak, amelyet a jövőre száz éves fennállása tiszteletére szervezett a légitársaság.

Lesz forrás az összes KISS-re. Határozat jelent meg a Magyar Közlönyben arról, hogy a kormány garantálja a fennmaradó huszonegy kétszintes Stadler KISS motorvonat vásárlásához szükséges 106 milliárd 568 millió forint költségkeretet, melynek nagy részét a következő, 2021és 2017 közötti uniós finanszírozási időszak során járműbeszerzésre rendelkezésre álló maximum 93 milliárd forintnyi támogatásból teljesítenének. E kereten felül hazai forrást csak akkor használnak fel, ha uniós pénz valamilyen okból nem lenne elérhető. A dolog hátulütője, hogy így 2027-ig biztosan nem lehet más járművet EU-s kohéziós alapból vásárolni, vagyis a tervezett 2023-as piacnyitásig ez az utolsó uniós támogatású járműbeszerzés a MÁV-Startnál.

Elkészült a BUD Cargo City, ami a légiteheráru-szállítási iparágnak professzionális környezetet és versenyképességet, a Budapest Airportnak és a magyar gazdaságnak pedig régiós iparági vezető szerepet jelenthet (fotó: Budapest Airport)

Átadták a BUD Cargo Cityt. A létesítmény alig egy év alatt épült meg, ötvenmillió euróból, a bérlők 2020 januárjában vehetik birtokba. A 21 ezer 200 négyzetméteres raktárcsarnokból és irodai részből, valamint 11 ezer 650 négyzetméteres speditőrépületből álló komplexum a légiteheráru-szállítási iparágnak professzionális környezetet és versenyképességet, a Budapest Airportnak és a magyar gazdaságnak pedig régiós iparági vezető szerepet jelenthet. A logisztikai bázishoz kapcsolódik egy 32 ezer négyzetméter alapterületű beton forgalmi előtér is, amely akár egyszerre két, egyenként 440 tonna maximális felszállósúlyú Boeing 747-8F repülőgép egyidejű kiszolgálásának is helyet tud adni.

Nyilvános a 2020-as vasúti menetrend. Kis késéssel, november 21-én tette publikussá a MÁV-Start a 2019/2020-as menetrendet. Az új „kotta” több vonalon is változást hoz. Többek között kétóránként fognak közlekedni a Győr–Celldömölk–Keszthely–Balatonszentgyörgy viszonylatú InterRégió-vonatok; megjelennek a kétórás ütemű, közvetlen intercityk a Budapest–Székesfehérvár–Zalaegerszeg (Göcsej IC) és a Budapest–Székesfehérvár–Szombathely (Bakony IC) viszonylatokon; két pár intercity pedig köztes megállás nélkül közlekedik majd a Nyugati és Szeged között – a többi szegedi IC menetidejének rovására.

A regiojet eddigi tizenöt buszjárat-párja helyett csak kilenc marad Prága és Plzen között decembertől, mert az utasok inkább a vasutat választják (fotó: Regiojet)

Csökkenti a Prága–Plzeň buszjáratok számát a Regiojet. A kínálat jelentős mértékben, negyven százalékkal esik vissza a december 15-ei menetrendváltástól: az eddigi tizenöt járatpár helyett csak kilenc marad. A kapacitáscsökkentésről piaci alapon döntöttek: a két város között egyre többen választják a vonatokat. Prága és Plzeň között a vasúti közlekedés az utóbbi években látványos fejlődésen ment át: megnőtt a járatok száma, ráadásul az ejpovicei alagút átadását követően az expresszvonatok menetideje hetvennégy percre, a gyorsvonatoké nyolcvanötre csökkent. Habár a Regiojet buszjáratai egy óra 60 alatt megteszik az utat, de a főváros nyugati peremén, Zličínben található buszpályaudvarról még fél óra a város központjába való eljutás.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

Kapcsolódó hírek