Minden eddiginél többet fektetnek be a közlekedési infrastruktúra fejlesztésébe a horvátok
A már zajló programon belül kiemelt szerepet kap a vasúthálózat korszerűsítése: jelenleg több mint 1,7 milliárd euró értékben folynak beruházások, a következő tíz évre pedig további hatmilliárd eurónyi fejlesztést terveznek.
Horvátországban a közúti infrastruktúra fejlesztésével párhuzamosan nagyszabású vasúti beruházási ciklus is zajlik, ami magában foglalja a meglévő vasútvonalak rekonstrukcióját, villamosítását, második vágányok kiépítését, új vonalak létesítését, valamint a gördülőállomány megújítását.
A következő évtized két legjelentősebb vasúti beruházásai a Zágrábot és Fiumét (Rijekát) összekötni hivatott, új, úgynevezett síkvidéki vasútvonal kiépítése, valamint Isztria közvetlen bekapcsolása az országos vasúthálózatba.
A fejlesztések egyik legfontosabb eleme a fővárostól délre fekvő Hrvatski Leskovac és Károlyváros (Karlovac) között vezető vasútvonal korszerűsítése. A négy évvel az első közbeszerzési eljárás meghirdetését követően megkezdett munkálatok keretében cirka 44 kilométernyi pályaszakaszon újítják fel a meglévő vágányt, második vágányt építenek, megvalósul a villamosítás, új hidakat és viaduktokat, valamint villamosenergia-ellátó létesítményeket építenek, korszerűsítik az állomásokat és megállóhelyeket, továbbá Károlyvárosban öt, a horvát vasúti infrastruktúra-kezelő HŽ Infrastruktura működését szolgáló létesítmény készül. A kivitelezési munkálatokat a Comsa S.A. végzi: az infrastruktúra-kezelő idén júliusban kötött szerződést a spanyol vállalattal, bruttó 348,5 millió euró (127 milliárd forint) értékben. A kivitelezésre 36 hónapot kaptak a spanyolok, így a munkálatok várhatóan 2029 végére fejeződnek be. A korszerűsítést követően a személyvonatok akár 160 kilométer/órás sebességgel közlekedhetnek, aminek eredményeként körülbelül húsz percre csökkenhet a főváros és Károlyváros és közötti menettartam. Ez azonban csak az első eleme annak a projektnek, aminek célja egy teljesen új vasúti kapcsolat kialakítása Zágráb és Fiume között.
Az új, hozzávetőleg 175 kilométer hosszú, síkvidéki Zágráb–Fiume vonal kiépítésével a jelenlegi, hegyvidéki vonalnál 56 kilométerrel rövidebb, végig kétvágányú és villamosított összeköttetés valósul majd meg, a horvát Tengeri, Közlekedési és Infrastrukturális Minisztérium becslései szerint körülbelül hárommilliárd euró (aktuális árfolyam alapján nagyságrendileg 1100 milliárd forint) költséggel. A horvátok szándéka szerint a vasúti folyosó hosszabb távon az ország legnagyobb tengeri kikötőjének számító Fiume és a magyar államhatár közötti korszerű vasúti kapcsolat részét képezi majd.
A műszaki megvalósítás legnagyobb kihívását a Károlyváros és Fiume közötti hegyvidéki terep jelenti, a szakaszon több mint harminc alagút, híd és viadukt épülhet. A projekt legkiemelkedőbb műtárgya a Velika Kapela-hegység alatt vezető, körülbelül tizennégy kilométer hosszúságú vasúti alagút lesz, aminek az elkészültét követően Horvátország leghosszabb alagútjává válik. Az új nyomvonal mentén öt új vasútállomást és egy megállóhelyet alakítanának ki. A tervezési paraméterek szerint a személyszállító vonatok legfeljebb 160, a tehervonatok pedig 120 kilométer/órás sebességgel közlekedhetnek majd a vonalon.
A beruházás egyes szakaszainak kivitelezésére vonatkozó szerződéskötési eljárások már folyamatban vannak. A teljes projekt várhatóan 2036-ig valósulhat meg, ezzel gyorsabb, megbízhatóbb és lényegesen nagyobb kapacitást nyújtó vasúti árufuvarozási kapcsolat jöhet létre az Adria és Közép-Európa között.
A 2014–2020-as és a 2021–2027-es európai uniós költségvetési ciklusokban Horvátországban összesen mintegy 5 milliárd 570 millió euró (cirka 2000 milliárd foritn) értékű közlekedésiinfrastruktúra-fejlesztési projektet kötöttek le. Ebből hozzávetőleg 3 milliárd 450 ezer eurót (1260 milliárd forintot) tesznek ki az Európai Unió vissza nem térítendő támogatásai. A finanszírozás többek között a Versenyképességi és Kohéziós Operatív Programból, a 2021–2027-es Versenyképességi és Kohéziós Programból, a Nemzeti Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervből (RRF), valamint az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből (CEF) származik. A közlekedési beruházásokon belül a vasútfejlesztés kiemelt prioritást élvez. Jelenleg több mint 1,7 milliárd euró (620 milliárd forint) értékben zajlanak vasútiinfrastruktúra-beruházások, a következő tíz évben pedig összesen mintegy hatmilliárd euró (2200 milliárd forint) további fejlesztést irányoznak elő. A beruházásokat uniós források, a horvát állami költségvetés, hitelek és más finanszírozási eszközök kombinációjából tervezik megvalósítani.
A folyamatban lévő legjelentősebb projektek közé tartozik a Dugo Selo–Novszka (Novska) vasútvonal rekonstrukciója és második vágányának kiépítése, aminek értéke mintegy 900 millió euró (nagyságrendileg 330 milliárd forint). Befejezéséhez közeledik a Dugo Selo–Kőrös (Križevci), valamint a Kőrös–Kapronca (Koprivnica)–magyar államhatár szakasz korszerűsítése is. Emellett számos helyi, regionális és nemzetközi vonal felújítása zajlik, így többek között a Pitomacsa (Pitomača)–Kloštar, a Generalski Stol–Oštarije, az Ogulin–Moravice, a Károlyváros–Ozaly (Ozalj), a Knin–Zára (Zadar) és az Eszék (Osijek)–Koska (Koška) szakaszokon.
A horvát vasút másik hosszú távú stratégiai projektje Isztria közvetlen összekapcsolása az ország többi részének vasúti hálózatával. Ennek keretében a Ćićarija-hegység alatt egy körülbelül tizenöt kilométer hosszú vasúti alagút, továbbá egy négykilométeres viadukt és kapcsolódó vasúti pályák épülnének. Jelenleg a megvalósíthatósági tanulmányok, az előzetes műszaki dokumentáció és a területrendezési engedély megszerzésének előkészítése zajlik, összesen mintegy kétmillió euró (több mint 700 millió forint) értékben. Az előkészítési szakasz lezárását 2029-re tervezik.
Az infrastruktúra-fejlesztéssel párhuzamosan a horvát állami személyszállító vasúttársaság, a HŽ Putnički Prijevoz járműállományának korszerűsítése is folytatódik. Jelenleg hetven új, hazai gyártású alacsonypadlós szerelvény közlekedik a horvát vasúthálózaton: 55 villamos-, 13 dízel-, egy villamos-akkumulátoros és egy tisztán akkumulátoros motorvonat. Ezek teljes beszerzési értéke 363,4 millió euró (132 milliárd forint). Emellett hat villamos-dízel motorvonatot is beszereznek 57,3 millió euró (21 milliárd forint) értékben, a járművek a Zágráb–Split vonalon állnak forgalomba az éven. További öt villamos-dízel, valamint négy-négy villamos-akkumulátoros és akkumulátoros motorvonat, továbbá két töltőállomás beszerzése valósul meg 117,9 millió euró (43 milliárd forint) értékben, 2027–2028-as szállítással. Ezt hat további villamos-akkumulátoros szerelvény és egy kotori (kotoribai) hibrid töltőállomás követi 53,6 millió euró (19,5 milliárd forint) értékben, 2028–2029-es szállítással.
A minisztérium közlése szerint 2029 első negyedévéig ezen felül további 25 szerelvény beszerzésére 228,8 millió eurót (cirka 83,5 milliárd forintot) fordítanak, valamint előkészítés alatt áll további harminc új vonat esetleges finanszírozása is az uniós Szociális Klímaalapból.
(Nyitóképünkön Károlyváros vasútállomása, még 2008-ban. Fotó: Wikipedia)
* * *
Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!
