A hazai nagyvasút 2020-as eseményei, első rész

Megjelentek a MÁV-Start mozdony- és hibridmotorvonat-tenderei, tavasszal pedig szinte leállt az élet a koronavírus miatt.

A hazai nagyvasúti történéseket figyelemmel követők a 2019-es mozgalmas év után kétezer-húszban sem unatkozhattak: megvalósultak várva várt vagy remélt beruházások és események, mennyiségileg rekordot érve el, de abszurd jelenetek is borzolhatták a kedélyeket. A fontosabb történéséket több részre bontva zanzásítottuk. Elsőként az elmúlt év első öt hónapjából mazsolázunk.

A szerb és a magyar kormányok által 2019-ben közösen aláírt szándéknyilatkozatot követően a MÁV január elején feltételes közbeszerzést írt ki a Szeged-Rendező és Röszke országhatár közötti 136-os vasútvonal felújításának tervezési és kivitelezési munkáira. Az egyvágányú pálya rekonstrukciója során százhúsz kilométer per órára emelik a megengedett sebességet, valamint kiépül a villamosítás is. Győztest októberben hirdettek: a V-Híd nyerte el a nettó 44,9 milliárd forintos beruházást.

A tél utolsó hónapja bombahírt is tartogatott: a MÁV-Start január első felében közbeszerzést írt ki összesen 115 – kilencven kétáramnemű, valamint huszonöt háromáramnemű – normál nyomtávú, négytengelyes villamos mozdony megvásárlására, keretmegállapodás formájában. A jelentős mennyiségű flotta beszerzésével lehetővé válik a negyven év átlagéletkorú vontatóállomány megújítása, elsősorban a körülbelül negyven–hatvanéves V43-as Szilik (jelenlegi 431-es sorozat) nagyobb mértékű nyugdíjazása.

Januárban egy újabb Nohabbal gazdagodott a hazai turcsiorrú-gyűjtemény: a Komplex Rail Kft. megvásárolta az egykori Di3.629-est a svéd Skandinaviska Jernbanor AB-től. Az 1965-ös évjáratú dízelgép január derekán futott be Celldömölkre, hogy ott nagyfelújításon essen át.

A tél végén jelent meg a közbeszerzési értesítőben a Budapest–Kolozsvár nagysebességű vasútvonal tervezési tendere. A középtávon tervezett gigaberuházás során körülbelül 250–300 kilométer hosszú, 250–350 kilométer per óra sebességű közlekedésre alkalmas vasúti pályát szeretnének létrehozni, melyen a vonatok legalább évi ötszázezer utast szállítanának, minimum két köztes, legalább hetvenezer lakosú város bekötésével.

Február végén jelentetett meg közbeszerzést a GYSEV a kőszegi, 18-as vonal korszerűsítésére, melynek során a rövidke vonalon található megállóknál magasperonon, valamint B+R és P+R parkolók épülhetnek ki. Átépül továbbá tíz kilométernyi nyílvonali pálya, valamint Kőszeg állomás vágányhálózata. A közel 2,9 milliárd forint értékű beruházást a Homlok Építő Zrt. hajthatja végre.

Egy másik beruházás eredménye is napvilágot látott: a 108-as, Debrecen–Füzesabony vonal Debrecen és Macs közötti, 14,5 kilométeres szakaszát szintén a V-Híd Zrt. építheti át, közel nettó 55 milliárd forintból. A Macs állomás közelében épülő BMW-gyár megfelelő kiszolgálása érdekében létrehozzák Macs Ipari Park állomást is.

Március 2-ától új szerelvényösszeállítással ismerkedhettek meg a ceglédi, 100a vonal utasai. Az egyik megszokott fecske ingaszerelvény kocsijainak egyik végére halberstadti vezérlőkocsi, a másikra pedig Traxx mozdony került. A Sziliknél kétszer erősebb trakcionálással a MÁV-Start a menetidők jobb tartását célozta meg.

Március 15-én végre forgalomba állt a MÁV-Start első kétszintes KISS motorvonata: a 815 007-es Budapest és Cegléd között zónázó vonatokon pörgött. Az utasforgalmi próbaüzem azonban mindössze másnapig tartott: a kormány a határok lezárásáról döntött a koronavírus-járvány terjedésének megakadályozása miatt, ennek értelmében a Stadler a Magyarországon dolgozó külföldi munkavállalóit azonnali hatállyal hazarendelte, így azok a KISS-en sem tudják ellátni a műszaki felügyeletet.

Március közepén bekövetkezett, amitől sokan tartottak: robbant a „Covid-bomba”. Az évszázada nem tapasztalt világjárvány elleni védekezés jegyében a nemzetközi járatok nagy részét Európa-szerte, így Magyarországon is leállították, a belföldi vonatokat pedig azóta is naponta többször fertőtlenítik. A tavaszi karanténidőszak alatt ráadásul jócskán megcsappant az utasok száma, jelentős bevételkiesést okozva. A MÁV Csoport a dolgozói között tízezerszámra osztott ki maszkokat és gumikesztyűket, a védekezés havi félmilliárd forint pluszkiadást jelentett, ezért a társaság már áprilisban áttervezni kényszerült idei üzleti tervét. Május 4-étől az utasok számára is kötelezővé tették az arcot eltakaró maszkot, sálat vagy kendőt a vonatok fedélzetén. A környező országok, például Szlovákia felé is csak július 1-jén indult újra a nemzetközi vasúti forgalom – több határátmenetben viszont még a mai napig sem.

A második tavaszi hónap a megújulás jegyében telt. A MÁV-Start még a 2019. decemberi menetrendváltással indított nonstop-intercity próbaüzemet a főváros és a Szeged között. A két vonatpár – melyek a köztes megállások nélkül fontos csatlakozópontokat buktak – viszont nem hozta a várt utasszámokat, így április 5-ével a vasúttársaság meghátrált, és visszaállította a normál alapmenetrendet a 140-es vonalon.

A GYSEV április 9-én nekilátott a Fertőszentmiklós és az országhatár közötti, 9-es számú vonal felturbózásának. A június 2-áig teljes kizárásos vágányzár mellett zajló munkálatok munkálatok során átépítettek több útátjárót, az új, vasbeton keresztaljaknak, valamint az új sínszálaknak köszönhetően a pályán már száz kilométer per órával szaladhatnak a vonatok.

A MÁV Rail Tours Kft.-vé átalakuló MÁV Nosztalgia Kft. összesen huszonhárom 1958-as gyártású, ám 2000-ben teljesen felújított Schlieren-kocsit, a Voralpen Express szerelvényét vásárolta meg a svájci SOB (Südostbahn) vasúttársaságtól. A vagonok közül tizenhat április közepén érkezett meg Magyarországra. A beszerzés mellett az szólt, hogy az SOB-s kocsik jobb állapotban vannak és modernebbek a Nosztalgia által jelenleg használt, bár fiatalabb Schliereneknél, az áruk pedig sokkal kedvezőbb, mint a meglevő vagonok felújítása.

Áprilisban megkezdődött a MÁV-Start első hatvan, piros-fehér színű Flirtjének (415 001–060) korszerűsítési programja: a szerelvényeket gyártó Stadler Rail hazai képviselete három év alatt kívül és belül is a hatvanhárom újabb, kék-fehér festésű, bizonyos részegységeket tekintve modernebb Flirthöz (415 061–123) megfelelőre igazítja a motorvonatokat. A régebbi példányokon többek között korszerűsítik az utastájékoztató rendszert, csatlakozókat és USB-töltőket szerelnek be, továbbfejlesztik az ajtóknál beszerelt mozgássérült-emelőket, Braille-írásos szövegeket helyeznek el a fedélzeten, valamint megkapják az egységes kék-fehér festést is.

Szintén a második tavaszi hónap során derült ki, hogy a Strabag és az R-Kord konzorciuma villamosíthatja és újíthatja fel a pályát a 101-es számú Püspökladány–Biharkeresztes országhatár közötti vonalon. A nettó 47,2 milliárd forintos beruházásnak köszönhetően a nemzetközi vonatoknak nem kell majd gépet cserélni Püspökladányban, a villamos mozdonyok egészen a román határig vontathatják a szerelvényeket.

Tavasszal megnéztük, hogy haladnak a villamosítási munkák a 29-es vonal Szabadbattyán és Balatonfüred közötti szakaszán. Hogy a csittényhegyi alagútban a villamos felsővezeték az előírásoknak megfelelően kiépülhessen, a vasúti pályát 20–40 centiméterrel le kellett süllyeszteni a műtárgyban, továbbá korszerű betonlemezes felépítményt építettek ki. A balatonakarattyai nyíltvonali szakaszon fekvő alagút átépítési munkálatai április végére fejeződtek be.

Elkészült továbbá az Érd és Érd alsó közötti összekötővágány – amire leginkább egy-két évvel korábban, a 40a vonal felső részének átépítése során lett volna igazán szükség, jelentősen megkönnyítve a vasúti teherszállítás életét, mely a teljes kizárásos vágányzár miatt kerülő útvonalakra kényszerült.

Érvénybe lépett a szerződés, mely alapján az R-Kord Kft. építheti ki a nyolcvan kilométer per órás közlekedésre alkalmas, három kilométer hosszú harmadik vágányt a Keleti pályaudvar és Kőbánya felső közötti szakaszon. A nettó 9,5 milliárd forintos beruházással megnő a sűrű forgalmú városi állomásköz áteresztőképessége, várhatóan 2022 tavaszára.

Április végén az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) építési engedélyt adott ki a Baja–Szabadka vasútvonal vasúthatósági eljárásáról, mely értelmében átépülhet a 154-es számú Bátaszék–Baja–Kiskunhalas vasútvonal Baja és Bácsalmás közötti 32,5 kilométeres szakasza, valamint újra kiépíthetik az egykori, 967-es számú, 26 kilométer hosszú, Bácsalmás–Csikéria–Szabadka vonalat, melyen még 1960-ban állították le a személyforgalmat, a pálya nyomvonala pedig még most is megtalálható, egy része fizikailag is.

A korszerűsítés mellett döntött április végén a MÁV FKG Kft.: a Plasser & Theurertől egy nagyteljesítményű ágyazatrostáló gépet, egy nagyteljesítményű dinamikus vágánystabilizátort és egy kitérőszabályozó gépet, a Harsco Rail Europe GmbH-tól pedig egy sínköszörűgépet rendelt, összesen bő 25 millió euróért, hosszú távú bankhitelekből finanszírozva. A társaságnak jelenleg két működőképes, 1980-as évekbeli ágyazatrostáló gépe, valamint egy korszerű és öt harminc évnél is idősebb kitérő- és vágányszabályozó gépe van, nagyteljesítményű sínköszörűgéppel pedig egyáltalán nem rendelkezik.

Május elején ötven hibrid motorvonat vásárlására írt ki tendert a MÁV-Start, majd júniusban gyorsan vissza is vonták azt, hogy a potenciális szállítók értékelését követően, módosítva augusztusban ismét nekifussanak a beszerzésnek. A járműveket elsősorban olyan viszonylatokon vetnék be, ahol azok részben villamosított szakaszokon, részben pedig felsővezeték nélküli pályán haladhatnának. Az első húsz, kétszáz ülőhelyes jármű fele a Balaton északi partján, Budapest és Tapolca között közlekedne, ezeket 2023–2024 során szereznék be, a további harminc kisebb, 150 ülőhelyes motorvonat pedig 2024 és 2029 között érkezhetne. A potenciális tendergyőztes típusokról itt írtunk – a módosított kritériumok, például a Start meglévő Flirtjeivel való együttműködés okán azonban szinte kizárólag a svájci gyártó Flirt Akkuja jöhet szóba.

Jelentős projekt vette kezdetét májusban: megkezdődött a Nyugati pályaudvar állandóan beázó tetőszerkezetének felújítása, melynek során május 8-ától december elejéig lezárták az utascsarnokot. Ezzel egyidejűleg a pályafenntartás nekilátott a 100a vonal Nyugati és a Városligeti elágazás közötti, 5,6 kilométeres szakaszának átépítéséhez. A munkák ideje alatt a MÁV-Start ideiglenes menetrendet vezetett be, számos vonatot más budapesti állomásra irányítottak át.

Egy másik nagyobb karbantartási projekt is elindult: a MÁV FKG május eleje és július vége között néhány évet követően ismét gatyába rázta a 100c jelű Szerencs–Nyíregyháza vonalat. A teljes kizárás mellett zajló munkálatok során vágányszabályozást végeztek a nyíltvonali szakaszokon és az állomások vágányain, megszüntetve a korábbi években bevezetett, 60–90 kilométer per órás lassújeleket. Felsővezetéki, biztosítóberendezési, távközlési, híd- és egyéb karbantartásokat is elvégeztek, szinte a teljes infrastruktúra megújult. Megbízhatóbbá vált a vonalszakasz központi, Debrecenből kezelt forgalomirányítása is.

A tavasz végén megkezdődött a Déli összekötő vasúti híd harmadik hídja elemeinek helyére úsztatása és emelése, az úgynevezett Déli Körvasút kapacitásbővítésének részeként. A Lengyelországban gyártott hídelemeket Csepelen szerelik készre. A projekt nettó 36 milliárd forintot ér.

A nyári, őszi és a decemberi eseményeket cikkünk folytatásában olvashatják.